A CreativeBeads by Ju első kézműves vására

Aki nyomon követi bejegyzéseimet a Facebook oldalon az tudhatja, hogy múlt hétvégén nagy élményben volt részem. Részt vehettem ugyanis az első vásáron.
Eddig csak messziről figyelgettem, hogy létezik ilyen módja is bemutatkozásnak és a megjelenésnek na meg persze az értékesítésnek.
De mind eddig remek kis kifogásaim voltak, hogy én miért is nem vehetnék részt egy ilyen rendezvényen. 🙂 Az alibizés és a kifogások gyártása mindig kiemelkedő sikeressége veti be magát nálam, ha valami új dolog kipróbálásáról van szó. De gondolom ezt rajtam kívül nem sokan tapasztalják meg ;).
Hosszú út vezetett el odáig, hogy részt vegyek ezen a vásáron. Első és legádázabb ellenfelem én magam voltam, de szerencsére rengeteg támogató és megtartó igaz barát és lelkesítő cimbora vesz körül, akik mellettem vannak és hol finoman, hol picit keményebben terelgetnek az utamon.
Így hát elérkezettnek éreztem az időt, hogy belevágjak. Az a kifogás, hogy nincs elég készletem elavult, a hivatalos vonalat is lezongoráztam, minden papír, engedély és bejelentés megtörtént. És egészen véletlenül befértem a KisKertPiac szervezésében megrendezett nyári vásárra is.
Drága szüleim pedig hagyták, hogy megdézsmáljam a tűzifájuk egy csekélyke részét, amiből kiállító kellékeket álmodtam meg a vásárra. Édesapám pedig volt olyan kedves, hogy némi Apa-Lánya közös barkácsolás keretei között méretre szabja nekem a rönköket, én pedig egy csiszolóval finomhangoltam a szeleteket. Nagymamám 100+ éves Singer varrógépe is szerepet kapott , ugyan is szuper cuki textil „zacskókat varrtam vele, amiben tárolni és szállítani lehet a szépséges kiegészítőket.
A hosszú előkészületek befejeződtek, így nem maradt más hátra mint előre 😀 és beleállni a nagy napba.
Június 23én az Anker’t nyújtotta a helyszínt, és én már kapunyitásra ott voltam, nagyon izgultam. Nem kis feszültség oldást jelentett számomra az a vidám és barátságos kutyus üdvözlése, aki a szervező bizottságot erősítette. Elfoglaltam a nekem szánt helyet és berendezkedtem. Gondosan elhelyeztem minden kincsemet.
Közben érkezett a többi kolléga, mindenki nagyon kedves és barátságos volt. Lázas készülődés vette át a teret. Majd minden elcsendesedett és egyszer csak megjelentek az első érdeklődők. Elkezdődött! 🙂
Sok kedves emberrel beszélgettem, és rengeteget tanultam és tapasztaltam ezen a napon. Estefelé elhagytam a standomat és körbenéztem, tátott szájjal csodáltam az ügyesebbnél ügyesebb, művészibbnél művészibb portékát.
Egy kedves barátom jegyezte meg miután ő is alaposan körbenézett, hogy csodálatosan összeválogatott társaság vagyunk, érezni a szeretetet és az elhivatottságot minden egyes portékában. Ez a mondat büszkeséggel töltött el és hálával, hogy ott lehettem.
A vásár vége felé fogtam az aznapi bevételem egy részét és visszaforgattam az energia áramba, igen ez azt jelenti hogy vettem magamnak én is pár dolgot a „kollégáktól” 🙂