![](\"https:\/\/creativebeadsbyju.files.wordpress.com\/2018\/10\/316ba-img_0859vj.jpg\")
<\/a><\/div>\nNem tudom untassam e az ide l\u00e1togat\u00f3kat azzal a hossz\u00fa hist\u00f3ri\u00e1val, ami ehhez a sz\u00e9ps\u00e9ges kre\u00e1ci\u00f3hoz vezetett.
\nAz\u00e9rt megpr\u00f3b\u00e1lom r\u00f6vidre fogni, de nem garant\u00e1lom.
\nM\u00e9g a tavasszal beszereztem n\u00e9h\u00e1ny gy\u00f6ngy\u00f6t azzal a c\u00e9llal, hogy f\u0171z\u00f6k egy nyakl\u00e1ncot. Nagyon sokszor neki kezdtem de egyik v\u00e1ltozata sem tetszett \u00edgy minden alkalommal lebontottam az elk\u00e9sz\u00fclt nyakbaval\u00f3t. M\u00edg meg nem untam ezt a j\u00e1t\u00e9kot \u00e9s egyszer\u0171en f\u00e9lre tettem a gy\u00f6ngy\u00f6ket.
\nAzt\u00e1n \u00fagy alakult hogy vas\u00e1rnap eljutottam a Frida Kahlo ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, \u00e9s ahogy k\u00f6zelebb ker\u00fcltem \u00e9let\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez \u00e9s az \u00e1ltala alkotott k\u00e9pekhez, azon kezdtem agyalni, hogy az ember milyen sok m\u00f3don pr\u00f3b\u00e1lja megem\u00e9szteni, feldolgozni a r\u00e1 hat\u00f3 esem\u00e9nyeket.
\nAz ut\u00f3bbi napokban miden-f\u00e9le mag\u00e1n jelleg\u0171 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9st k\u00f6vet\u0151en – amivel most senkit sem szeretn\u00e9k untatni- nem igaz\u00e1n rezegtem a t\u0151lem megszokott szinten. \u00cdgy a kir\u00e1ndul\u00e1somb\u00f3l hazat\u00e9rve elhat\u00e1roztam, hogy f\u0171z\u00f6k egy nyakl\u00e1ncot, amibe belef\u0171z\u00f6m minden b\u00e1natom, minden f\u00e1jdalmam \u00e9s szomor\u00fas\u00e1gom. El\u0151ker\u00fcltek a tavaszi gy\u00f6ngy\u00f6k is, \u00e9s elkezdtem alkotni. M\u00e9g sosem csin\u00e1ltam ilyet, eddig amikor b\u00e1rmit is f\u0171ztem, mindig nagyon figyeltem arra, hogy semmi negat\u00edv \u00e9rz\u00e9s vagy rezg\u00e9s ne ker\u00fclj\u00f6n a gy\u00f6ngy\u00f6kh\u00f6z. \u00c9s most sz\u00e1nt sz\u00e1nd\u00e9kkal a legs\u00f6t\u00e9tebb szomor\u00fas\u00e1got \u00e9s legm\u00e9lyebb f\u00e1jdalmat f\u0171ztem bele a nyakl\u00e1ncba. Amikor elk\u00e9sz\u00fclt, felvettem a k\u00e9t kezembe, hogy a nyakamhoz emelve felpr\u00f3b\u00e1ljam. De erre nem ker\u00fclt sor, ugyan is ahogy tartottam, k\u00f6z\u00e9pen elkezdett kett\u00e9v\u00e1lni, t\u00f6bb helyen is elszakadt a c\u00e9rna \u00e9s kezdett sz\u00e9tszakadni.
\nElmosolyodtam, \u00e9s gondolatban megjegyeztem, hogy m\u00e9g a gy\u00f6ngy\u00f6k se b\u00edrnak el ennyi negat\u00edv \u00e9rz\u00e9ssel, \u00e9s ink\u00e1bb darabokra hullanak m\u00e9g miel\u0151tt a nyakamba tehetn\u00e9m.
\nNem is er\u0151ltettem tov\u00e1bb, f\u00e9lre tettem.
\nTegnap este azt\u00e1n darabjaira bontottam, \u00e9s ez alkalommal m\u00e1r a t\u0151lem megszokott, kicsit letisztultabb, egyens\u00falyhoz k\u00f6zelibb \u00e1llapotban kezdtem el f\u0171zni. teljesen m\u00e1s lett mint a vas\u00e1rnapi darab.
\nMost m\u00e1r csak az \u0151sz sz\u00ednpomp\u00e1s kavalk\u00e1dj\u00e1t l\u00e1tom benne vissza.<\/p>\n